Egykori magyar falu kutatása Boszniában/ Istraživanja u nekadašnjem mađarskom naselju

A Magyar Szó Egyesület nagy hangsúlyt fektet a magyar történelmi emlékek felkutatására és dokumentálására Bosznia-Hercegovinában. Így került az egyesület látókörébe Vucsiják, az egyetlen magyar falu Bosznia-Hercegovinában, ahol iskola és templom is működött magyar nyelven.

A tavalyi évben az egyesület vezetősége a Duna tv forgatócsoportjával közösen felkereste a helyszínt, de további kutatás is szükségessé vált. Ezért augusztus 29-én Milivojevic Irén elnökasszony, Tóth Bojnik László titkár, a vucsijáki kutatás vezetője és Labossa Bence a Magyar Kormány által indított Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa ellátogattak Vucsijákra. A helyszíni szemle Prnjavorban kezdödőtt, ahol mons. Lukenda Vlado katolikus pap, Sančanin Nedeljko író, publicista, Tomislav Durtka, a prnjavori helyi önkormányzat nemzeti kisebbségeggel foglalkozó alkalmazottja, Topić Dario helyi történész és Marinković Marin, az ATV újságírója segítségével próbáltak minél többet megtudni a településről és a valamikori magyar lakosságról.

Érdemes történelmi távlatba helyezni a kérdést. Bosznia elfoglalását 1878. július 29-én kezdte meg a Monarchia hadserege, ezt követően megindult egy központilag ösztönzött illetve önkéntes betelepülés a tartományba. Vucsijákra is ekkor érkeztek a magyar telepesek akik meghonosították az addig zömében erdőségekkel borított vidéken a földművelést, a gyümölcstermesztést továbbá a lótartást is. Ennek nyomai máig megmaradtak, hiszen lovakkal ma is foglalkoznak a településen. A magyar telepesek főként a Magyarország déli vidékeiről (Veternik, Szenttamás, Kishegyes, Eszék, Pécs, stb.) érkeztek, de voltak bukovinai székelyek is közöttük. 1898. február 11-én volt az első temetése egy magyar lakosnak Vucsijákon, amely szerepel a katolikus egyház halotti anyakönyvében. Egy Vég vezetéknevű úr halt meg, aki 1887-ben települt át. A legtöbb telepes 1900 és 1910 között érkezett és összesen 70-100 magyar családról beszélhetünk akik Vucsijákon éltek. Sajnos a világháború miatt a magyar lakosság 1942 és 46 közötti években végleg elhagyta a települést. Vucsijákon és Prnjavorban csak a vegyes házasságban élők közül maradtak. A temetőt visszavette a természet, a házak elpusztultak. Az iskola feltételezett épülete még áll, azonban számos hozzáépítés történt az elmúlt évtizedekben. A kutatás folytatódik tovább és az egyesület nem titkolt célja, hogy egy napon emléket állítson az egyetlen magyar falunak Bosznia-Hercegovinában.

Udruženje Mađar So veliku pažnju poklanja identifikaciji i pronalaženju mađarskih istorijskih spomenika u Bosni i Hercegovini. Tako je u centar pažnje Udruženju došao i Vučijak, jedino nekad mađarsko selo u Bosni i Hercegovini, gdje je postojala i škola na mađarskom jeziku i crkva. Prošle godine rukovodstvo Udruženja sa snimateljima Dunav TV-a zajednički su bili na licu mjesta, ali se vidjelo, da su potrebna i daljnja istraživanja. Dakle, 29. Augusta ove godine predsjednica Milivojević Iren, sekretar Tot Bojnik Laslo, koji je ujedno i rukoviodilac istraživanja u Vučijaku i Laboša Bence, stipendista Programa Petefi Šandor Mađarske vlade, posjetili su Vučijak. Istraživanje je počelo u Prnjavoru, uz pomoć i sudjelovanje mons. Lukenda Vlade, katoličkog sveštenika, Sančanin Nedeljka pisca i publiciste, Durtka Tomislava, zaduženog za nacionalne manjine u lokalnoj samoupravi, Marinković Marina novinara ATV-a, Topić Daria lokalnog povjesničara i gospođe Milijašević Grete, čija je majka bila Mađarica iz Vučijaka. Cilj je bio što više saznati o naselju i o mađarskom stanovništvu.

Vrijedi malo se podsjetiti na istorijsku pozadinu nastanka mađarskog naselja. Okupaciju Bosne započela je vojska Monarhije 29. jula 1878. godine, zatim je započeo od vlasti nadahnuto ali i dobrovoljno naseljavanje pokrajine. I na Vučijak su tada stigli mađarski doseljenici, koji su umijeće gajenja voća i povrća, pravljenja mlečnih proizvoda, uzgoj konja prenijeli i na ove, šumama prekrivene terene. Tragovi ovoga se vide i danas, primjerice konji se i danas uzgajaju u naselju. Mađarski doseljenici došli su uglavnom iz Južne Mađarske (Veternik, Srbobran, Mali Iđoš, Osijek, Pečuh, itd.), ali bilo je i onih iz Bukovine. Po Knjizi umrlih Katoličke župe u Prnjavoru 11. februara 1898.godine je bila prva sahrana jednog mađarskog stanovnika Vučijaka. Radi se o jednom gospodinu sa prezimenom Veg, on se inače doselio u 1887.godini. Većina doseljenika stigla je između 1900. i 1910. godine, možemo govoriti o 70-100 mađarskih porodica, koje su živjele na Vučijaku. Nažalost, zbog svjetskog rata, između 1942. i 46.godine mađarska populacija trajno je napustila naselje. Na Vučijaku i u Prnjavoru su ostali samo neki u miješanim brakovima. Groblje je obraslo šumom, kuće su uništene. Školska zgrada još uvijek postoji, ali doživjela je mnoge prepravke proteklih desetljeća.

Istraživanje se nastavlja i Udruženje ne krije,da ima krajnji cilj spomenikom objeležiti mjesto postojanja jedinog mađarskog sela u Bosni i Hercegovini.

Telefon: +387 65568377

© 2003-2015 MAGYAR SZÓ

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now