IN MEMORIAM

[endif]--![endif]--

[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"> <v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke> <v:formulas> <v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f> <v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f> <v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f> <v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f> <v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f> <v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f> <v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f> <v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f> </v:formulas> <v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"></v:path> <o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"></o:lock> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1025" type="#_x0000_t75" style='width:239.25pt; height:277.5pt'> <v:imagedata src="file:///C:\Users\MM\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\06\clip_image001.jpg" o:title="75B6AB7D"></v:imagedata> </v:shape><![endif][if !vml][endif]


Szomorú hirrel kell jelentkeznünk. Gordana, Bakurek János felesége jelentette, hogy János, mindenki által kedvelt egyesületi tagunk 2018 április 25-én váratlanul elhunyt. 2018 április 27-én Aleksinácon, a családi sírba helyezték örök nyugovóra.

Bakurek János 1951 június 26-án született Zobnaticán. Az asztalosi szakiskolát Topolyán fejezte be. Sokáig a szülővárosában dolgozott, majd Budapesten, mint építőipari munkás. Hazatérése után 1986-ban aleksinaci bányákban talált munkát. Itt ismerkedett meg 1988-ban feleségével, Gordanával. A házaspár nagy boldogságára 1989-ben egy fiuk született, György. János az Aleksinački rudnici nevű bányából ment nyugdíjba 2007-ben. A Bakurek család 2010-ben költözött Krajinába.

Sajnos a család boldogsága 2012-ben megszakadt. Egyetlen gyermekük álmában meghalt, ami a sors hatalmas csapása volt Jánosra és Gordanára. Szomorúság költözött otthonukba...

Pár év mulva János, de felesége is, bekapcsolódtak a banyalúkai Magyar Szó egyesület munkájába.

[endif]--![endif]--

János jó barát, jó ember és kimagasló szerepű egyesületi tag volt. Részt vett minden projektumunk megvalósításában, minden kiránduláson. Soha sem fogjuk elfelejteni nyugodt, derűlátó természetét. Szerette az egyesületünket, másik otthonának tartotta. Azt hiszem nem tévedek, ha állítom, hogy mi is, mindannyian az egyesületben, nagyon kedveltük és becsültük Jánost.

Míg élünk, emléke is élni fog velünk.


Javljamo se povodom tužnog događaja. Gordana, supruga Janoša Bakureka (Bakurek János), nas je obavijestila, da je Janoš, jedan od naših omiljenih članova, neočekivano umro 25. aprila 2018. godine. 27. aprila 2018. godine, sahranjen je u porodičnu grobnicu u Aleksincu.

Janoš Bakurek je rođen 26. juna 1951. godine u Zobnatici. Završio je stolarsku stručnu školu u Bačkoj Topoli. Dugo je radio u rodnom mjestu, a zatim u Budimpešti, kao građevinski radnik. Nakon povratka kući, našao je zaposlenje 1986. godine u aleksinačkim rudnicima. Tu je 1988.godine sreo svoju suprugu Gordanu. Na veliku sreću bračnog para 1989. godine rođen im je sin, Đorđe. Janoš je 2007. godine u Aleksinačkom rudniku penzionisan. Porodica Bakurek preselila se u Krajinu 2010. godine.

Nažalost, sreća porodice je prekinuta 2012. godine. Jedino njihovo dijete je umrlo u snu, što je bio strašan udarac sudbine za Janoša i Gordanu. Tuga se uselila u njihov dom...

Nakon par godina Janoš i njegova supruga uključili su se u rad banjalučkog udruženja Mađar so (Magyar Szó).

Janoš je bio dobar drug, dobar čovjek, sa istaknutom članskom ulogom u Udruženju. Učestvovao je u svim našim projektima, svakom putovanju. Nikada nećemo zaboraviti njegovu opuštenu, vedru prirodu. Volio je naše Udruženje, smatrao ga je drugim domom. Ne griješim ako kažem, da smo svi mi u Udruženju isto tako voljeli i cijenili Janoša.

Dok god ćemo živjeti, živjeće sa nama i sjećanje na njega.