Végre itt a húsvét! Uskrs je napokon stigao!

Most, a koronavírus által fenyegetve valahogy még türelmetlenebbül vártuk az életet, a feltámadást ünneplő, bőséges termést és szaporodást igérő húsvétet. Hát végre itt van, megérkezett!

Mint minden sikeres és jó dolog több tényezőnek köszönve kelettkezett ez az ünnep. Húsvét egybeesett a pészah nevű zsidó ünneppel, csak 325-től hivatalos keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünneplése. A kereszténység előtt, a pogány világban, a napéjegyenlőség napján az újjáébredő természetet, a termékenységet ünnepelték az emberek. Tehát nagyon régi gyökerei vannak ennek az ünnepnek, a húsvéti népi szokások megőrizték az ünnep többréteges eredetének bizonyítékát. A festet tojás, a főtt sonka, a nyuszi, és a lányok „locsolása“ a fontosabb népi szokások és jelképek, amelyek a mai napig is fönnmaradtak a magyaroknál. A festett tojás az új élet keletkezését, a termékenységet, a szaporodást jelképezi. Igy értelmezték ezt valószínűleg még a pogány világban is, mert abból az időkből maradt ránk a festett tojás. A főtt sonka pedig az ótestamentumi áldozati bárányt váltotta fel. A mult századokban, amikor a húsvét előtti 40 napos böjtöt sokkal szigorúbban tartották, husvétig is megmaradt valamennyi füstölt hús, sonka, kolbász (annak ellenére, hogy egy magyar közmondás szerint több a nap, mint a kolbász). A meleg napok, az esetleges bekukacodás előtt ajánlatos volt fölhasznáni azt, ami még megmaradt a padláson. A bárány persze így sokszor élve megúszta a húsvétet. A nyuszinak mint húsvéti jelképnek eredete már komplikáltabb és ez a jelkép a germán népektől lett átvéve. Népmonda szerint egy pogányvilági germán istennő változtatta szines tojást tojó tyúkját nyúllá. Így már érthető a nyuszi kapcsolata a szines tojásokkal. A lányok locsolása a megtisztulás és a jól termő évhez szükséges eső jelképe. Régebben bizony vödrökkel öntötték a kúti vizet a legények a lányokra! Ma már többnyire gyerekekfiúk mennek a kislányokhoz és kölnivízzel locsolják meg azok haját. Festett tojást, vagy aprópénzt kapnak ezért. Különösen érdekesek a versikék, amit a fiúk szavalnak a locsolás előtt. Itt egy mondóka izelítőül:


Sok házat bejártam,

sok virágot láttam,

de ilyet, mint te vagy,

sehol sem találtam.

Hajtsad le kislány fejecskédet,

hagy locsoljam rá

a szagos

kölnivizet!





Elnézést, elfelejtettem a tormát. Valahol olvastam: azért van a húsvéti étlapon, hogy a tormát fogyasztva (és attól könnyezve) eszünkbe jusson Jézus szenvedése a kereszten. Bevallom, ebben a magyarázatban nem nagyon hiszek, mert túlságosan jól megy a torma a főtt sonkával és a kolbásszal... Csak nem kell evés közben orron keresztül lélegezni.

A koronavírus ellenére meg kell kisérelni a húsvét ünneplését. Hogy mennyire fog ez sikerülni, az a virus által meghatározott körölményektől és a pénztárcánk tartalmától is függ. Mindenesetre tovább kell vigyáznunk magunkra, családtagjainkra, polgártársainkra - betartva az egészségügyi rendeleteket. Végeredményben a húsvét is az életet ünnepli...

Sada, pored prijetenje koronavirusa, nekako smo još nestrpljivije čekali Uskrs, koji slavi život, uskrsnuće, obećavajući obilni rod i plodnost. Pa, konačno je stigao!

Kao i sve uspješne i dobre stvari, i ovaj je praznik nastao uticajem više faktora. Uskrs se poklapao sa židovskim praznikom zvanim Pasha, samo je od 325. godine službeni hrišćanski praznik, proslava Isusova uskrsnuća. Prije hrišćanstva, u paganskom svijetu, na dan ekvinocija, ljudi su slavili novoprobuđenu prirodu, plodnost. Dakle, ovaj praznik ima veoma stare korijene, uskrsni narodni običaji sačuvali su dokaze o višeslojnom porijeklu praznika. Obojena jaja, kuvana šunka, zeko i "zalijevanje" djevojaka, najvažniji su narodni običaji i simboli, koji su do danas preživjeli među Mađarima. Oslikana jaja simboliziraju rođenje novog života, plodnost, razmnožavanje. To je vjerovatno tako protumačeno čak i u paganskom svijetu, od tih vremena su nam preostala šarena jaja. A kuhana šunka zamijenila je starozavjetno žrtveno jagnje. U posljednjim vjekovima, kada se 40-dnevni post prije Uskrsa održavao mnogo strožije, ostajalo je i do Uskrsa nešto dimljenog mesa, šunke i kobasice (uprkos činjenici da prema mađarskoj poslovici ima više dana od kobasica). Prije toplih dana i eventualne pojave crva u mesu, bilo je preporučljivo iskoristiti ono što je ostalo na tavanu. Jagnje je, naravno, tako često preživilo Uskrs. Porijeklo zeke, kao uskrsnog simbola već je složenijie, a ovaj simbol je preuzet od njemačkih naroda. Prema predanju jedna paganska germanska božica je kokošku, nosilju obojenih jaja, pretvorila u zečicu. Ovako veza zeke sa obojenim jajima je sada razumljiva. Zalijevanje djevojaka simbol je pročišćenja i kiše, potrebne za dobru plodnu godinu. Bogami u prošlosti su momci kofama bunarske vode zalijevali djevojke! Danas uglavnom dječaci odlaze djevojčicama i ušpricaju devojačke glave kolonjskom vodom. Dobivaju za to oslikana jaja ili nešto para. Posebno su zanimljive pjesme koje dječaci recitiraju prije zalijevanja. Evo jedne kao primjer:




Obišao sam puno kuća,

vidio sam puno cvijeća,

ali ništa tebi slično

nisam nigdje našao.

Djevojčice priđi bliže glavom,

da te zalijem sa vodom

mirisavom!







Izvinite, zaboravio sam hren. Negdje sam pročitao, da se našao na uskršnjem stolu, da bi se konzumirajući (i uz to puštajući suze) prisjetili Isusovih patnji na krstu. Priznajem, ne vjerujem baš u ovo objašnjenje, jer hren ide previše dobro uz kuvanu šunku i kobasicu ... Samo kad se jede ne treba disati kroz nos.

Uprkos koronavirusu moramo pokušati proslaviti Uskrs. Koliko će to uspjeti, ovisi o okolnostima koje je postavio virus i sadržaja našeg novčanika. U svakom slučaju moramo se dalje brinuti o sebi, članovima svoje porodice i sugrađanima - u skladu sa zdravstvenim propisima. Uostalom i Uskrs slavi život ...


Telefon: +387 65568377

© 2003-2015 MAGYAR SZÓ

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now